Az utolsó, szombati napra érkeztem, mert ha már Magyarországon van egy ilyen komoly horderejű világtalálkozó veterán kerékpárosoknak, akkor azt nem szabad kihagyni; ezért ha végig a többi napon nem is volt lehetőségem részt venni, ezt a napot a felvonulással nem hagytam ki. Korábbi napokon veterán kerékpáros - velocipédes versenyek, kulturális programok, termálfürdőzés, börze, stb. voltak a programlehetőségek.

Illetve természetesen a veteránkerékpár múzeum mindegyik napon, amit Papp Zoltán készített elő, és bonyolított le; komoly befektetett munka és sok ráfordított idő kellett ehhez, ezúton is nagy köszönet érte. A múzeumban nagyon sok (~150 db) gyönyörű kerékpár volt kiállítva, legnagyobb számban természetesen magyar kerékpárok (Weiss Manfréd - Csepel Művek - Rákosi Mátyás Művek, Papp, Velvárt, Kühne, stb.) és külföldiek is (Puch, Phanomen, Victoria, Eska-Favorit, Szovjet márkák). Sok-sok órát el lehetett itt tölteni nézegetve, vizsgálgatva ezeket az öreg vasakat, és korlátlan mennyiségű fotót készítve. Sok ritkaság, különlegesség volt látható, vegyesen az eredeti állapothoz nagyon közelitől az alaposan és részletekre kiterjedően restauráltat/felújítottakig. Köszönet a gyűjtőknek, Közlekedési Múzeumnak, hogy ez időre szívesen kölcsönadták a féltve őrzött kerékpárjaikat. Lehetett még látni veterán kerékpár alkatrészeket, nyaktáblákat, papír dokumentumokat a régmúltból.