Akik a pesti Duna-parton, a Ferencz-József híd környékén szoktak sétálni, pár hét óta különös alakú, vászonba burkolt gépezetet vehettek észre egy a csavargőzös állomás melletti csónakban. Sokan találgatták, mi lehet ez, s a ki jól megnézte, láthatta, hogy valami kerékpár-féle. 

S csakugyan kerékpár is, de nem aféle közönséges jármű, mert – feltalálója szerint – egyaránt tud szárazon és vizen is járni. Egy Grósz Henrik nevű budai kőmíves találta fel s üzlettársával, Leitzel József bádogossal közösen készitette ezt a gépezetet. 

Lényegében olyan, mint egy közönséges kerékpár, de elülső kereke vízhatlan vitorlavászonnal van bevonva, hátsó kerekének küllőire pedig fehér fémlemezek vannak erősítve. Ha a kerékpár a vízbe jut, a gép előtt függő kis zacskókat le kell oldani, széjjelhúzni s ily módon két kis vízhatlan ponton áll elő, melyeket a kerék két oldalára kell erősiteni. 

Ez a mívelet alig tart öt perczig. A hátsó kerék fémlemezeit ki lehet hajtani s ezek a vízben olyanformán működnek, mint a hajókerék. Így a kerék nem merűl el a vízben, sőt biztosan halad a felszínén. 

A feltalálók a készüléket már tavaly is bemutatták a Lukács-fürdő mellett s kielégitőleg működött. Nemrég újra próbálkoztak vele a budai Duna-parton a Ferencz József híd s az összekötő vasúti híd közt s a kisérlet ekkor is sikerűlt volna, ha a vizi kerékpározó neki nem megy egy kifeszített hajókötélnek s fel nem dől. 

Szerencsére nem esett baja. Azóta több kisérletet is tettek a készülékkel. A feltaláló főleg katonai szempontból tulajdonit fontosságot művének. Hogy reményei beválnak-e s a kerékpár mennyire lesz a gyakorlatban hasznavehető, azt természetesen csak a jövő döntheti el.

Cikk forrása: huszadikszázad

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.