Hazánk túlélte az első világháborút, Trianont és lassan kezdett helyreállni a háború előtti értékrend. A gazdaság sanyarú helyzete persze nem könnyítette az élet normalizálódását, és sajnos a sport nem szerepelt a legfontosabb teendők listáján. Ennek ellenére a 20-as években megtörtént a nagy áttörés: kerékpáros világbajnokságot rendezhettünk. 1923-ban a Magyar Kerékpáros Szövetség újra az UCI tagja lett, és még ebben az évben részt vettünk Zürichben az országúti és pálya világbajnokságon. Országúti válogatottunk anyagiak hiányában kerékpáron ment ki Svájcba, és ezzel eleve elvesztette az esélyt a sikeres szereplésre. Pályaversenyzőink pedig nem voltak hozzászokva a modern pályákhoz, mivel az akkor már 27 éves Millenáris az elavult típusok közé tartozott.

Az 1925-től viszont robbanásszerű fejlődés indult a magyar kerékpársport történetében. A szövetség megalakította vidéki kerületeit, és ezzel megindította a vidéki kerékpársport fejlődését. Az országos egyesületi bajnokság mintájára kiírták a kerületi egyesületi bajnokságokat is. Ennek az évnek a legkimagaslóbb sporteseménye a Budai Kerékpáros Egyesület által rendezett háromnapos Dunántúli Körverseny volt, mely egyben az első magyar körversenyként – tehát a Tour de Hongrie közvetlen elődjeként vonult a sporttörténelem könyvekbe. Ez komoly lökést adott a szépen fejlődő országúti kerékpársportunknak.

[...]

A teljes cikk a Bikemag oldalán olvasható

Jelen írás a II. világháború előtti magyar kerékpározás történetét kíséri végig. Az izgalmas pillanatok és fordulópontok felidézéséhez a téma elismert szakértőjének, Baranyec András segítségét kértük, illetve a 100 éves Millenáris emlékére kiadott könyvre (A magyar sport bölcsője) támaszkodunk. A képanyag a Népstadion területén található Sportmúzeum archívumából származik.

Velocipédek és a kerékpárversenyzés kezdetei

A kerékpártechnika kezdeteit egy másik cikkünkben vettük sorra. Mint ahogy ott láthattuk, a kezdeti próbálkozások után a sebesség növelése érdekében először a meghajtott kerék méretét növelték, így keletkezett a magas kerékpár, az ún. velocipéd, amelynek kerekeire már tömörgumit szereltek. (Előtte sima fakeréken rázatták magukat a pionírok!) Innen számítjuk a kerékpársport kezdeteit, mivel az első versenyeket velocipédeken rendezték. A körülményes felszállás, egyensúlyozás és bukásveszély miatt a magaskerekű kerékpár közlekedési eszközként széles körben nem is terjedt el: csupán sporteszköz maradt. Nagyobb európai városokból ki is tiltották őket, mivel használói nemcsak magukra, de a többi közlekedőre is komoly veszélyt jelentettek. A velocipéd többé-kevésbé fékezhetetlen volt, így a kerekesek pisztolyt hordtak maguknál, amivel az útjukba került kóbor kutyákat egyszerűen lelőtték.

[...]

A teljes cikk a Bikemag oldalán olvasható

Régi autók, motorok és kerékpárok...

Új helyszínnel és programmal gazdagodott a hazai veterános élet. A több mint 100 éves Velodrom Millenáris (1146 Budapest, Szabó József utca 3.) „mindig is volt”, de mégis jót tett mindenkinek az újra felfedezés élménye. És micsoda élmény! Kevesen voltak, akik elhitték, hogy felkérésemre részvevők, nézők, de még az újságírók is (!) korhű és stílusos ruhákban és kiegészítőkkel jönnek el a patinás bringapályára.

 A programokról, a nevezésről és a hasznos tudnivalókról az www.otexpo.hu oldalán olvashatsz többet.

Tisztelt Olvasó!

Egy új szolgáltatással bővült az oldal, a mai naptól elindult a FÓRUM! Egyelőre négy fő témában, de ezeken belül több témakörrel.

- Fórummal kapcsolatos témák
- Szerelés, javítás, karbantartás
- Festés, csíkozás, króm-nikkel
- Külföldi gyártmányú kerékpárok

A Fórum azzal a céllal jött létre, hogy a hozzászólásokat adott témákba tömörítse, és így a felhasználók számára könnyebbé tegye az információ áramlást.

A jó hír, hogy minden regisztrált felhasználó indíthat, a már meglévő témákon kívül újabbakat. Így részben szabadon szerkeszthető a fórum. Elindulás képen néhány témakör már meg lett adva.

A fórum témák sorrendje a hozzászólások miatt változhat, így nem biztos, hogy mindig ugyanott találod.

Benézek a Fórumra

[...]

"A 20. század egyik kiemelkedő sikere a Magyar Divatcsarnok volt. A Rákóczi út 74 szám alatt 1914-ben kezdett az építkezéshez Rosenberg Mark kereskedő, de fiai fejezték be.  Az áruházat 1825-ben jegyezték be Magyra Divatcsarnok néven, 1828-ban pedig már az épület bővítésére volt szükség. A szokatlanul nagy forgalom a szolid árak mellett a Keleti pályaudvar közelségének és a jól megválasztott üzleti stratégiának volt köszönhető. A vásárlókhoz rendszeresen eljuttatott árjegyzékek két fő mottója: „Magyart a magyarnak a Magyar Divatcsarnokból” és a „Mindent egy helyen” volt. Tüdős Klára jelmez és divattervező munkája nagyban hozzájárult a Magyar Divatcsarnok sikeréhez. Ő tervezte az itt árult magyaros ruhák többségét (köztük a híres „Parádés” modellt). Színes és fekete-fehér képes levelezőlapokon reklámozták a különböző magyaros darabokat. Egyes ruhacsaládokat önálló márkanévvel láttak el és rímes sorokkal ajánlották őket. Az áruház egészen az 1948-as államosításig virágzott."

A MDCS prospektusaiban a sok használati cikk mellett, komoly kerékpáros vonal is képviselteti magát. Alkatrészekből, kerékpáros kiegészítőkből valamint kerékpárokból válogathatott az érdeklődő. Egy 1936-ból fenn maradt képes árjegyzékben a következő saját márkás kerékpárok találhatók:

• M.D.Cs túrakerékpár
• M.D.Cs extra túrakerékpár
• M.D.Cs versenykerékpár
• M.D.Cs erős vázcsövű, hosszú muffozású kerékpár
• M.D.Cs elsőrendű kivitelezésű női túrakerékpár
• M.D.Cs luxus női kerékpár

A napokban előkerült egyik M.D.Cs férfi kerékpárról készült képeit (nyaktábla és vázszám) láthatjuk a képtárban. A gép vázszáma: 51358

A képtár megtekintése
Az idézet forrása: 1xbolt