Olimpiai versenyszámok jönnek, majd mennek… Háromrészes, a magyar kerékpárosok az újkori nyári olimpiai játékok története során elért eredményeit bemutató cikksorozatunk első és második epizódjában az 1972-es müncheni világjátékokig jutottunk. A mostani rész egészen Pekingig kalauzolja az olvasót, valamint értékes függelékkel szolgál: kiderül, melyik kerékpáros versenyszám mikor jelent meg az olimpiai játékok programjában, és mikor tűnt el onnan, valamint összegzésre kerül milyen olimpiai pontokkal büszkélkedhet sportágunk, és kiknek a jóvoltából…

XXI. nyári olimpiai játékok – Montreal, Kanada: 1976. 07. 17–08. 01.

Minél mélyebbre ássa magát az ember az újkori nyári olimpiai játékok történetébe, annál inkább úgy érzi, hogy szinte nem is olimpia az, amit valakik nem bojkottálnak. A sort a montreali nyitja meg, majd innentől kezdve zsinórban három olimpiát is ez jellemez. Ezúttal 16 afrikai ország kívánta kizáratni a versenyből Új-Zélandot, mivel annak rögbicsapata korábban a fajüldöző politikát folytató Dél-Afrikai Köztársaságban vendégszerepelt. Miután erre a NOB nem volt hajlandó, ezért a kérelmező afrikai országok delegációi hazautaztak, így a résztvevő országok száma száz alá csökkent (92).

A tengerentúlon rendezett olimpián a magyar kerékpársportot Szűcs Gábor képviselte, aki a 4000 méteres egyéni üldözőversenyben indult. Ehhez a számhoz a Csepel Kísérleti Műhelyében Belán János és Rajczy József vázépítő mesterek készítettek neki pehelykönnyű pályakerékpárt. Végül a nyolcaddöntőig jutott, a 28 versenyzőből 5’00,39”-es időeredménnyel a 16. helyen végzett. A mára már elbontott olimpiai velodrom, 285,7 méteres fedett fapályát foglalt magába.

[...]

A teljes cikk a RevoMag oldalán olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.