A HELY - CSEPEL2012.12.27. 20:43, yoleeka
A hely négyrészes sorozatában a Csepel Műveket mutatjuk be.
A hely című riportműsor szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el a hallgatókat. Helyszíneinkre egy hónapon keresztül négyszer is visszatérünk.Szerkesztő: Felszeghy Csaba
Műsorvezető: Farkas Erika
Felelős szerkesztő: Markovits Ferenc
A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a köznyelvben Csepel Művek, a 20. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme volt a Csepel-szigeten, az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme. Alapító tulajdonosa a pesti születésű Weiss Manfréd gyáros volt.
A gigantikus méretű bejáratnál kezdjük a felvételt, ahol kamionok, teherautók suhannak el mellettünk, majd megnézzük a gyáralapító emléktábláját. Felettünk, hatalmas, piros betűkkel áll: Csepel Művek. Ha már a családról beszélgettünk, akkor meghallgathatnak egy beszélgetést, Felszeghy Csaba Bécsben érte utol Weiss Manfréd unokáját, Weiss Daisy és Ifjú Chorin Ferenc leányát, Chorin Daisyt, aki 18 évesen került Amerikába, majd később az osztrák fővárosba.
A nagypapa már nem élt, amikor Daisy megszületett, de, ahogyan mondja, nagyon büszke a nagypapára. Megérkezünk az úgynevezett Nagyiroda épületéhez, ahol Weiss Manfréd gyakran megfordult, de később számos vezető politikus is, így meghallgatunk egy archív Filmhíradós felvételt még 1948 februárjából, amikor Rákosi Mátyás tartott beszédet a munkásoknak a Weiss Manfréd gyárban. Végül elérkezünk a Weiss Manfréd Kórházhoz, és a falán található domborműhöz, az intézmény már csak részben működik.
De ha már egészség, akkor újabb archív filmhíradós felvétel 1946 augusztusából, amikor a közelben lévő Weiss Manfréd sporttelepen rendőrnapot tartottak.
A Hely - Csepel - 1. rész
A második részben megtekintjük az egykori legjelentősebb gyárépületeket, üzemeket, a teljesség igénye nélkül. Vezetőnk most is Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke. Első helyszínünk az egykori Fémmű épületegyüttese, majd átmegyünk a Nehézkovácsoló üzemhez. Előtte azonban elhangzik egy archív riport, még 1981-ből, Mester Ákos beszélgetett egy portréműsorban Garai Vilmossal, a tröszt utolsó, 1983-ban felmentett vezérigazgatójával életútjáról, családi hátteréről és főképp a gyárban befutott karrierjéről.
Bolyongunk tovább a gyár területén, néhol működő üzemeket látunk, néhol kihalt csarnokokat. Nehéz a Csepeli Vasmű egykori gyárai között a művészet csíráira lelni, nem egy tipikus helyszín ilyen szempontból, de mégis, egy archív filmhíradós felvétel szerint, 1946 decemberéből, volt ám itt művészet a javából, a munkások festettek, rajzoltak, szobrászkodtak, aki pedig nem akart alkotni, hát modellt állt. A Csőgyár előtt ácsorogva, meglepő, hogy most is csöveket látunk az udvaron, de vezetőnk szerint ez az üzem, már régen nem az, mint, ami a fénykorban volt itt. Elindulunk a szerszámgépgyárhoz, addig is elhangzik egy friss interjú, Felszeghy Csaba beszélgetett Stork Józseffel, akinek élete, mondhatjuk, összeforrt a Csepeli Vasművel, de főleg a szerszámgépgyárral.
A hely - Csepel - 2. rész
Előzetes a harmadik részhez:
A Királyerdei Művelődési Ház az adás első színtere, ott található ugyanis a csepeli helytörténeti és gyártörténeti gyűjtemény. Momentán éppen nem látogatható a két emlegetett terem, de némi kitartással és egyeztetéssel meg lehet szerezni hozzá az engedélyt. Megéri! Láthatunk korabeli kerékpárokat is, és ez kedvet csinálhat egy igazi gyárlátogatásra, hasonlóra, mint amilyent mi is bemutatunk a műsor további részében. A gyártelepen található a Schwinn Csepel Kerékpárgyártó és -forgalmazó Zrt. a Duna lejáró 7. alatt. A cég egyik tulajdonosa, aki egyúttal az értékesítési igazgató is, végigkalauzolt a gyártósoron, majd az elektromos kerékpárokat előállító részlegben néztünk szét, végül pedig megismerkedhettünk az úgynevezett Stringdrive-meghajtással, azaz a lánc nélkül való erőátvitellel, amiről talán már most elmondható, hogy a jövő útja ebbe az irányba vezet.
Szerkesztő: Pálfi Balázs
Műsorvezető: Farkas Erika
Felelős szerkesztő: Markovits Ferenc
|
Ha esetleg Valaki lemaradt volna a 3. részről IDE kattintva elérheti a hanganyagot.